A firka lélektana 1.
Mindenféle külső-belső megnyilvánulás, amely embertől származik, valamilyen módon minősíti létrehozóját. És mindenféle grafikai megnyilvánulás is: az írás, a firka szintén sokat árul el az emberről, hiszen éppen a firkálásban adja önfeledten önmagát az unatkozó munkatárs. A firkában rejlő értelmezési lehetőség olyan gazdag, hogy több részben is foglalkozunk vele!
Nincs szabály!
Már négy órája zajlik egy értekezlet. Azok a dolgozók, akiknek az átlagnál egy kicsivel több elpazarolható energiájuk van, illetve feszíti őket az alkotás vagy az önkifejezés bármely formája, firkába kezdenek. Az unalom, egy belső figyelmet, fantáziát mozgósít, hiszen a külső – és ez gyakran a formális értekezletek kritikája - kevésnek bizonyul. A vonal, a kép, a pöttyök, a legkülönfélébb irányú satírozások öntudatlan megnyilvánulások, amelyet beállítódásunk, addigi élményeink, kudarcaink, félelmeink, titkos vágyaink, kreatív tartalékaink, életerőnk, szerelemvágyunk, precizitásunk, munka-alkoholizmusunk, éberségünk, hűségünk, léhaságunk, szabályosságunk, öntörvényűségünk, szorongásaink hoznak létre, és messzemenőkig határozza meg az akkori aktuális lelkiállapot. Többnyire a firka elején nem is tudható, mi kerekedik később ki belőle, és nem is bizonyos, hogy „kerekedik”: szögek, hegyes sarkok, szabálytalan formák, ívek végtelen tárházából választhatunk. A leggyönyörűbb a dologban, hogy míg állandóan keretek, időhatárok, határozatok, időpontok, határidők és feltételek közé vagyunk szorítva, addig itt nincs szabály. A golyós-, töltőtoll vagy a ceruza oldalának, hegyének segítségével remekművek tárházában gyönyörködhetnénk, ha csak akár a magyar cégeknél valamennyit összegyűjthetnénk. Vannak, akik mindig ugyanazt firkálgatják, akár évek óta, az igazi alkotók azonban tovább lépnek, változtatnak, kísérleteznek, forradalmasítják addigi firkálmányukat.
A firka-vonalakról és -formákról leolvasható az illető aktuális érzelmi-hangulati állapota, pszichés közérzete, sőt alapvető – vállalt vagy rejtett – személyiségvonásaira, pszichodinamikai jellegzetességeire is következtetni lehet. Egyszóval a firka, mint grafikus megnyilvánulás rendkívüli közelséget mutat az írás-elemzéssel, grafológiával, lényege és természete ugyanarról a tőről fakad. Éppen ezért értelmezésével a kamaszkorban egy kicsit még várni kell, nem vonhatóak le messzemenő következtetések.
Firka, mint lelki kielégülés
Ezt a firkát sok minden meghatározza, a kockás-, vonalas-, vagy a sima lap jellege, a szöveg mellett kimaradó üres helyek is, de persze leginkább a firkáló maga! Egyetlen mondat erejéig még azt is célszerű szóbahozni, hogy az sem lényegtelen, hogy többnyire a jegyzet alján, tetején, melyik oldalán kezdünk spontán grafikai produkcióba, sőt hogy az milyen irányba terjed tovább. Gyakran előfordul az is, hogy az egyébként különálló részek közé később összekötő motívumok vagy alakzatok kerülnek. Most azonban ennek részletezése elmarad, lássuk magát a firkát!
A legegyszerűbb vonalfirkák első meghatározó eleme a zártság vagy a nyitottság lehet, de további alapelemek, hogy mennyire vésett vagy könnyed, lendületes vagy visszafogott, nyugodt vagy zaklatott, kicsi vagy nagy a vonalvezetés. Végül igen érdekes szempont, hogy az, ami létrejött, tetszik-e nekünk vagy nem. Ha tetszik, az azt jelenti, hogy sikerült megvalósítani azt, ami bennünk fészkelődött, azaz sikerült szimbolikus formában a lapra vetíteni azt, ami bennünk keletkezett. Vagyis elérte célját, a firka lelki kielégülést okozott.
Most a ”firka” ABC” elejétől haladunk az egyre bonyolultabb felé, és valóban igen izgalmas ösvényeken tarthat velünk az olvasó. Lesz szó a vonal és görbületeinek sok fajtájáról, de a karika- és pöttykombinációtól kezdve fák, mértani testek tárgyak, elvont formákon keresztül eljutunk egészen az emberig! Sorozatunk mindezzel együtt csak futó látogatás abba az izgalmas kastélyba, amelynek csupán egy-egy ajtaján kopoghatunk csak be! Ott azonban meglepő dolgok fogadhatnak…
(Képaláírások:)
1. A vonal az időt szimbolizálja, a múltat, jelent, jövőt. A haladás kívánsága, lépések felé mutatott belső fegyelem.
2.Szaggatott vonal az újra és újra elindítása dolgoknak. Utalhat fáradékonyságra, fáradságra. inkább belső, mint külső akadályokat jelent, de jelenthet félénkséget, óvatosságot is jelképez, mindamellett lehet azonban a játékosság jele is, ha kedvtelve csinálják.
3.cikkcakk:Az út, az utazás, a keresés szimbóluma. Létrehozójában a dinamikus lelki elemek dominálnak, míg ha ezek a cikkek és cakkok nagyok, akkor bátorság is kifejeződik benne. Erős nyomatéknál, tollrányomásnál agresszió jele, olyan emberé, akinek sok energiája van az állandó újralendüléshez.
4.Pipavonal: Erős egyéniségű emberek sajátja, aki akkurátus, alapos vagy alapos akar lenni a munkavégzésben. Szereti, ha egyszerre csak egy dologra koncentrálhat, életeleme az alkotás, mert jelentős kreatív elemekkel bír. Belső feszültségeit fel tudja dolgozni.
5. Hajlítás: védelem, védettség utáni vágy, a melegség, a szeretet, a biztonság szükséglete fejeződik ki ebben a vonalban. A firkáló a külvilág fenyegetéseit kívánja tompítani.
6. A füzér jelentése alapvető grafológiai fogalom is! A nyílt, inkább kifelé forduló, szellemi értékekhez, valláshoz, futurizmushoz való vonzódást jelenti. Csatlakozik hozzá némi naivitás vagy infantilitás, aminek mértéke a füzér kivitelezésétől függ.
7.Árkád a viszonylag zártabb, inkább befelé, az ösztönös dolgok felé forduló ember. Képviselhet gátlásokat is vagy fokozott védekezési hajlamot, de benne van némi öntörvényűség, nehéz alkalmazkodóképesség is.
8.A hullámvonal „gyártója, hamarabb túlteszi magát a dolgokon, esetenként diplomatikus, de a dolgok alól kisiklik, nem szembesül, utál konfrontálódni, kerüli azt. Jelenti viszont a humorra való hajlamot, oldódás képességét, a vicc szeretetét, hogy a dolgokat a vicces oldaláról is képes megközelíteni.
9. Zárt hajlítás: az egységre való törekvés jelképe, amely ugyanakkor kifejezésre juttatja az én szabadságigényét is. Ez a firkatípus mutatja a kapcsolódási igényt, képességet. A többszörös bezáródás utal az énerőre, a kontaktus felvételére, megtartására, az elvonulásra.
10. Spirál: A fejlődés, a haladás alapszimbóluma. A belülről kifelé irányuló vonalvezetés az erők kitágítását, a külvilágra való hatás igényét mutatja, olyan emberét, aki szeret másokra befolyással lenni. A kívülről befelé haladó spirál irány az erők és a figyelem egy pontra való koncentrációját jelenti, , de kifejeződhet benne a befelé fordulás is, önmagába nézés igénye is. A lezárt spirál jelentheti egy vélemény kialakítását is, vagy valamilyen aktuális probléma befejezését is.
Neudl Erika
(Feuer Mária: A firka lélektana Akadémia kiadó 2002)
Comments powered by CComment