A féltékenységről - PÁRKAPCSOLAT MAGAZIN

kép: Hundertwasser: sárga házak - féltékenység

aki a témára felkért: Párkapcsolat Magazin Rózsa András szerkesztő

KÖSZÖNET DR BOKOR LÁSZLÓNAK A SZAKÉRTŐI HOZZÁSZÓLÁSÉRT ( A NŐK lAPJA TANÁCSADÓJA)

A féltékenység képletei

Nincsen olyan ember, akinek a féltékenység hallatán ne jutna eszébe egy másról szóló, másoktól hallott történet. A féltékenység enyhébb foka sokak szerint természetes, mások szerint kóros jelenség. A másik túlzott féltése, a gyanakvás, a gyanú korlátozza az ember szabadságát, megalázza, megvonja egyéniségének lehetőségeit. Sok pszichológus állítja, hogy a féltékenység mögött önbizalomhiány áll. Azonban a jó önértékelés mellett is fájdalommal járhat, ha a másiknak kifelé áll a rúdja egy kapcsolatból. Mi a féltékenység természetrajza? És vajon a férfiak vagy a nők a féltékenyebb típusúak? Erről szól Neudl Erika összeállítása.

A féltékeny nő

Jó barátom - nevezzük Győzőnek - tehetséges festőművész és egy normális ember. Ígéreteire lehet számítani, nagy tisztelettel beszél a női nemről, s ha a hűségről és az emberi kapcsolatok mércéiről váltunk szót, élmény vele a párbeszéd: sok nő szeretné párjától azt hallani, amit a festő erről vall. Ám pár éve Győző gyötrő kapcsolatba keveredett egy ápolónővel. A hölgy elképesztően féltékeny magatartása, megalázó gyanakvásai, ellenőrzési kényszere, kirohanásai olyan méreteket öltenek, amit ritkán látni.

Éva - nevezzük őt így - egy ízben ellopta Győző telefonját, és az összes benne lévő adatot kiírta magának. Gyakorta keres, kutakodik a férfi holmija között és parfümillat után szaglász. Ha együtt töltenek egy napot és másnap reggel Győző lezuhanyozik, Éva rögtön gyanakodni kezd: vajon hová készülhet, kihez indul? Amikor a hölgy - a festő távollétében - egy féltékenységi rohamában úgy döntött, hogy a férfi most éppen csalja őt valahol, valakivel, szinte valamennyi kiírt telefonszámot felhívott, és párját kereste az embereken, miközben Győző igazolhatóan dolgozott. Többszöri dührohamai otthon, utcán és szinte bárhol rátörnek, előfordult, hogy a korán kelő férfit az utcán várta - nem élnek együtt, tehát ő még korábban odament, s figyelte -, az autója előtt lecövekelt, majd nem engedte elindulni a festő-grafikust a dolgára, fenyegetőzött, kiabált vele.

Többszöri összeveszésen vannak már túl, a nő domináns, erőszakos teremtés, a férfi csendes, megadó, konfliktuskerülő, nem konfrontálódó alkat. Éva ezt használja ki. Az autós eset végül úgy zárult, hogy az ápolónő beült az autóba és kísérgette napi útvonalán a férfit. Máskor naponta többször felhívja, elemzi a háttérzajokat, kérdez, vádaskodik és a másikat egyfolytában arra kényszeríti, hogy az védekezzen, de a válaszokat megkérdőjelezi, szóval igazi poklot teremt.
Győzővel többször beszélgettünk arról, hogyan kerüljön kívül a hölgy hatáskörén, hiszen ilyen sérült ember mellett a partnernek is csak sérülni lehet. Éva az évek folyamán többször is kimerítette a zaklatás fogalmát: rémesen későn telefonál, amikor barátja már alszik, ha véletlenül nem veszi fel a kagylót, akkor kijelenti, azért nem vette fel, mert nála alszik valaki, holott Győzőnek évek óta nem volt más barátnője, s édesanyjával kénytelen együtt lakni. A zaklatás tény. Ami nem csupán barátjára, de annak környezetére is kiterjedt. A történet részleteit hallgatva úgy tűnik, ehhez a játszmához két ember kell: egy, aki rohamoz és egy, aki mindig megbocsát, megalázódik, és tűri a rohamokat. Győző százszor is visszafogadja Évát, azt mondja, sajnálja, és mindig meggyőzi őt a hölgy arról - többször órákon át tart a bizonygatás -, hogy megváltozik. Az ápolónőnek súlyosbodó állapota miatt sürgősen szakemberhez kellene fordulnia, miközben maga az egészségügyben dolgozik, rákos betegeket gondoz, vígasztal.

Családi dráma
A féltékeny férj rálőtt feleségére, majd maga ellen fordította a fegyvert
Féltékenységből először feleségével, majd magával is végezni akart egy baksi férfi. A családi drámát az asszony túléli, a férfi életéért még küzdenek az orvosok.
Egy házilag készített lőfegyverrel előzetes szóváltást követően családi házukban többször rálőtt feleségére, majd önmaga ellen fordította a puskát M. Zoltán. A középkorú baksi férfi féltékeny volt, nem hitt az asszonynak, aki pedig még hazugságvizsgálatnak is alávetette magát. Korábban megfordultak pszichológusnál, legutóbb az RTL Klub Mónika-show-jában akarták megoldani problémájukat, de oda már nem jutottak el. A család kisebbik lánygyermeke félórával korábban hagyta el a házat, akkor édesapja még nyugodtan kávézott a konyhaasztal mellett. (Részlet a Délmagyarország c. napilap 2004. november 10-i tudósításából.)
Két nappal később a lap közölte, hogy megmentették a féltékeny férj életét; M. Z. maradandó sérülésekkel, de életben marad, azonban, mivel részben megbénult, valószínűleg örökre segítségre szorul.
* * *
Gyilkosság és öngyilkosság féltékenységből
Megölte 27 éves élettársát egy férfi a Veszprém megyei Lókút községben, családi házukban, majd öngyilkos lett; a ház padlásán felakasztotta magát. A 27 éves férfi hátrahagyott üzenete szerint szerelemféltés miatt követte el tettét. Az első vizsgálatból nem derült ki, hogy a gyilkosságot hogyan hajtotta végre. A gyilkosság valószínűleg péntek este történt. A bűncselekményt a meggyilkolt nő édesapja fedezte fel, amikor szombaton látogatóba ment a lányához, s miután hosszabb időn át nem nyitottak ajtót, betört a házba. A közös kisgyermek a nagyszülőkre maradt.
(2004. december 13.,
MTI hír alapján.)

Amitől szenvedünk

Féltékeny embert a baráti körben nem nehéz találni, ugyanis nagyon sok kapcsolatban jelen van a szerelemféltés, igaz, más-más formában.
Hargitai Huba László is ilyen.
- Hogyan éled meg, hogy féltékeny vagy?
- Nagyon rosszul! Párom csinos és kapós nő, de nagyon jó tulajdonságai vannak. Naponta látom, hogy családközpontú és dolgozni jár, de amikor reggel olyan csinosan felöltözik, már megfordul a fejemben, pontosabban belesajog a gyomromba, hogy megtetszik valakinek. Az igazi erős féltékenység tulajdonképpen agyrém, mert az ember szinte mindenre féltékeny. Arra is, ha valakivel tovább beszélget a másik, arra is, ha nem tudni, hol van, arra is, ha valaki dicsérgeti. Kritizálom és javítom magamban ezt az érzést, de sokszor be kell látnom, nem megy. Vitáink nagy része is ebből ered, néha nyíltan kimondva, néha csak magamnak bevallva, hogy másról beszélek, az ok azonban a féltés! Addig nem jutottam még el, hogy kezeltessem magam.

A megoldás útján

Németh Mária pszichiáter kóros esetekről is mesél.
- Bár az irodalom és a köztudat talán a férfiakat ismeri a féltékenyebbnek, a nők körében is gyakori ez a jelenség. Nem ritka, hogy a másik, a szenvedő alany kerül el hozzám a pszichiátriára, egy beszélgetésre, mert gúzsba köti a párja féltékenysége. Sűrűn előfordul az állandó követés, kutakodás, a fenyegetőzés. Fenyegetett közegben viszont rémes élni. Nagyon gyakran hallani halálos fenyegetést, amit igen sokszor már komolyan kellene venni, viszont a hatóság csak akkor avatkozik be, ha már baj van. A féltékenység témaköre így a családi erőszak törvényhozására vár. Pszichikai szempontból igen nagy gond az is, hogy a páros szorongáshoz két ember kell, és a szenvedő alany nem mindig képes lépni, ellépni az ilyen élethelyzet elől. Bonyolult pszichikai páros függésben lehet az, aki benne marad a rosszban, nyilván azért, mert számára a függőség valamilyen előnyt jelent.
Ezért is kell szakember segítségét kérni, mert egyedül nem bogozhatóak ki ezek a szövevényes szálak. A "kibogozás" természetesen nem azt jelenti, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy a feleknek mit jelent a létrehozott szituáció. Mi az oka, kit mi motivál, és mit lehet tenni?

Amikor elrontják a jót is

Horváth Márta műfordító értelmes ember, úgy tudta magáról, hogy egyáltalán nem féltékeny típus. Amikor azonban sejteni kezdte, hogy férje életében felszaporodtak azok a napszakok, amelyekkel nem tudott elszámolni, bár senki nem számoltatta el, gyanakodni kezdett.

Később megértette önmagával kapcsolatban, hogy olyan jók és pontosak a megérzései, hogy csak akkor és csakis akkor kezd el gyanakodni, ha arra egyébként már van oka. Szorongott, hogy nem tetszik már annyira férjének, fantáziált arról, hogy kihez vonzódhat, és vele szemben maró féltékenységet érzett. Ez az érzés, nagyon rossz napokat hozott. Konkrétan Márta nem talált (nem is keresett) gyanús tárgyakat, de azt pontosan érezte, hogy valami nincs rendjén. A szakemberek szerint is a nők intuíciója erősebb, mint a férfiaké, mert a jobb agyfélteke működése, a gyereknevelés és gondozás miatt előtérbe kerül. A nőknek ösztönösen nagyobb szükségük van a megérzésre, s a dolgok mélyére látni.

Márta, még akkor is féltékeny volt, ha agyának értelmével ezt megpróbálta elhessegetni. Pál, a férj egy nem is olyan rossz házasság erkölcsi kereteit lépte át a csalással: saját bevallása szerint egyszerűen csak elcsábult, és ezt a lehetőséget hiúságból vagy egyéb okból nem tudta elszalasztani. Pál majdnem nagy árat fizetett a kalandért, amelyet hagyott kibontakozni. Ki tudja, megérte-e.

Először is tudnunk kell - állítja dr. Popper Péter pszichológus -, hogy az ember nem természeténél fogva monogám, a társadalom kényszeríti erre. Ha igazán őszinték akarunk lenni magunkhoz, fel kell tennünk a kérdést, elképzelhető-e, hogy az ember, akit társunkká választottunk életünk végéig, minden igényünket kielégíti majd? Természetesen nem.
Ha erre törekszünk, akkor a kapcsolat börtönné válik, hazugságokkal és lázadó fantáziákkal telítődik. A testi, lelki vagy szellemi kielégületlenség pedig megmérgezi az életet. Az egyik ember persze úgy is megcsalhatja a másikat, ha soha még csak meg sem érint kívüle mást, de minden ölelésnél valaki másra gondol.
És lehet hűséges akkor is, ha egy bolond éjszakán ágyba bújik valakivel, de ennek nincs folytatása, nem szerelem, csupán testi vágy.
Más a helyzet persze, ha egy külső kapcsolat sokáig, évekig tart. Azonban ebben az esetben sem törvényszerű, hogy a házasság tönkremegy. Egy kapcsolat sok mindent kibír, ha a benne élők szolidárisak egymáshoz. A házasság felbomlására rendszerint akkor kerül sor, ha a szerető, a másik, az élet lényeges, alapvető helyzeteiben fontosabbá válik, mint a feleség, vagy férj. Az igazság akkor derül ki, amikor igazán választani kell. De az is előfordulhat, hogy megszeretünk valaki mást is, valakiben valami mást, miközben továbbra is megadjuk egymás számára mindazt, amiért a szerelem, később a szeretet megfogant. Hiszen a szeretet nem lesz kevesebb attól, ha másnak is adunk belőle. Persze a társadalom, s benne az egyén, erről egészen máshogyan gondolkodik.
Ezért nem tudunk őszintén élni.

Erőszakosan

A családon belüli erőszak nagymértékben bontakozhat ki a féltékenységből. Ennek fejtegetése közben könnyen eljuthatunk a kóros féltékenységig, amikor az ilyen típusú ember összes hisztije innen fakad és ebbe torkollik. Életbe lépnek a "csatolt fájlok", a verés vagy annak veszélye, a zaklatás, a gyilkosság, vagy az azzal való fenyegetés - ezek az egész további életet megkeserítik. Szomorú, hogy a félelemkeltés és a kriminalitás elemei nagyon sok család hétköznapjaiban benne vannak. Nem ritka jelenség, hogy gyerekek ilyen miliőben nőnek fel.

A féltékenység belső ügynek számít, épp ezért nagyon nehéz külső embernek, kiszálló rendőröknek, hatóságnak kibogoznia, mi is az a határ, amely már nem tűrhető, hiszen gyakran csak az látszik, hogy mindenki mondja a magáét. A beavatkozás elmarad, vagy sokszor túl későn érkezik a segítség, akkor, amikor már megtörtént a tragédia.

A féltékenység nem választható el azoktól a gyötrő vágyaktól, amelyeket nők és férfiak egymás szeretői iránt éreznek. A féltékenység képlete tovább bonyolódhat akkor, amikor nemcsak reális ellenséggel számol a másik, hanem például még akkor is féltékeny valakire, amikor már elváltak útjaik, és már nem párja a másiknak. Féltékenység apropójából beszélhetünk a testvér, a barát, a rokon, a sógor, az anyós féltékenységéről, sőt munkahelyi féltékenységről is. Oktalan vagy okkal történő féltő sóvárgás nagyon is mindennapos jelenség a munkatársak és a főnök titkárnője irányába, de a variációk sora szinte végtelen.

Mozaikok

Hajdú Zsolt 35 éves, nemrég vált el és közel két éve él egy számára fontos kapcsolatban egy addig független nővel. Sosem volt féltékeny típus, de azt vallja:
- Ha a másikat egyáltalán nem érdekli, hogy a társ megcsalja-e vagy nem, ott valami gond lehet a kapcsolattal - mondja. - Ha mindegy, mit csinál a másik, és kivel, akkor viszont megkérdőjelezhető, hogy igazán mennyire mélyen vannak egymáshoz közel. Igenis fontos, hogy a másik velem akar kedveskedni, és máshoz nem olyan mértékben gyengéd. Nyilván a túlzott féltékenység káros, és nagyon zavaró lehet. Nem szabad olyan megjegyzést tenni, amiből a másik úgy érzi, rövid pórázon tartják, de valamilyen nagyon finom eszközökkel azért a határokat - még a kapcsolat elején - tisztázni kell. Ez pedig a hűség ténye és foka. Ugyanakkor a felek önértékelése szempontjából fontos lehet néha egy kis flört, egy-egy szemvillanás, egy bók, egy megerősítés, amely óhatatlanul lekopik egy hosszabb kapcsolatban. Fontos az a tudat, hogy ő még elkelhet a piacon, akkor is, ha véglegesnek érzi a szövetséget. Az azonban a feleken múlik, az ő felelősségük, hogy ebben nem mennek tovább, nem lépnek át egy bizonyos határt - én legalábbis nem tenném, ha a kapcsolat igényes, működik és jó: ez ritka kincs, amire vigyázni kell. Tehát azt a fajta modern hányavetiséget, hogy mindegy, mit csinál a párunk, nem érzem őszintének.

A féltékenység kialakulásakor, ha annyira elveszítjük józan ítélőképességünket, hogy már-már kóros mértéket léptünk át, kérjük kívülálló segítségét.
A féltékenységre számtalan helyen találunk ki- és betekintést az interneten. A csetelők és csevegők fórumain, mindenki érdeklődésének megfelelően indíthat saját topikot e témában. A féltékenység rovata hosszadalmas leveleket vált ki az emberekből, vélemények és ellenvélemények kemény tüzében találhatja bárki magát, ha "külsősként" beleolvas a szerteágazó elemzésekbe.

Az utca emberét kérdezve változatos kép tárul elénk, természetesen a teljesség igénye nélkül. A nyugati aluljáróban pár embert találomra megszólítva a következő véleményeket hallhattuk:

- Az én párom olyan féltékeny, hogy sziszeg a féltékenységtől! Hatalmas probléma ez nekem, mert egyébként mindenben igazán jó társ! - mondja egy rövidszoknyás, műkörmös, értelmesen beszélő szőke hajú "bombázó". - Pénzt is keres, gyakran segít is nekem, jó ízlése van, őszinte, figyelmes, jól kijövünk az ágyban és gyereket is szeretne, de a féltékenységével kavarja a legtöbb vitát... Evégett csapdában vagyok. Úgy érzem, lealacsonyít azzal, hogy nem hisz nekem, miközben én nem hűtlenkedem. A viták közben érzem, hogy ezzel tönkreteheti a kapcsolatunkat.
Vászonnadrágos fiút szólítok meg, aki igazán sármos. Ápolt, értelmes, intellektuális férfi benyomását kelti.

- Odáig vagyok a páromért - mondja -, pont ilyen nőt akartam, de szerinte ő teljesen átlagos és nincs önbizalma. Gyakran hiszi, hogy nekem bárkit könnyű megkapnom, mert szép férfinek tart. Nem a legsúlyosabb féltékenységi eset az övé, nem gyötör vele túl sokat, de többet annál, mint amennyit képes lennék hosszú távon elviselni.

* * *

Dr. Bokor László pszichiátert a féltékenység jellegéről, szakmai megítéléséről, nemek szerinti megoszlásáról kérdeztük, és arról, hol, hogyan, merre van kiút egy ilyen élethelyzetből.

- Ön szerint mi a féltékenység?
- Ki ne tudná mi a féltékenység? Mindenki átélte már, mert elkerülhetetlen, nehéz és kínzó élménye a társas életnek. A féltékenységhez legalább három ember kell. Ha egy férfi és egy nő kettesben él egy lakatlan szigeten, ők valószínűleg nem élnek át féltékenységet. A féltékenység lényegében sóvárgás a szeretet, elismerés után, amit nem mi kapunk, hanem valaki más. Ezért szükséges hozzá legalább három személy. Úgy érezzük ilyenkor, hogy valaki, akit szeretünk, és akiről feltételezzük, hogy szükségünk lenne szeretetére, az nem nekünk adja azt, hanem valaki másnak. Féltékenység alatt gyakran csak a szerelmi féltékenységet értjük, pedig létezik barátságokban, munkahelyi kapcsolatokban is, családon belül.

- Meghatározható-e nagyjából egy egészséges féltékenységi szint?
- Nagyjából meg. A féltékenység pozitív része, hogy rákényszerít arra, hogy megpróbáljuk önmagunkat másik, általunk szeretett személy szemével nézni: mit szerethet bennem a másik, mivel tudok a kedvében járni, mivel tudok örömöt okozni, mit nyújthatok neki, amire szüksége van. Persze ezt mindannyian elvárjuk a másiktól, vagy arra törekszünk, hogy fontosak legyünk számára, és szeretetét, vonzalmát, oltalmát, gondoskodását, szenvedélyét nekünk adja és ne másnak. Ezért nevezhetjük ezt is féltékenységnek. Amíg a kapcsolatban meghatározó marad a kölcsönösség, addig mindenképpen egészséges.

A kóros féltékenység jelei

Ha naponta többször is nyomasztó gondolatok foglalkoztatják.
Ha sok olyan szituációba keveredik, amikor végül bebizonyosodott, hogy alaptalan volt a féltés.
Ha a féltékenységi rohamai testi tünetekkel is járnak, mint pl.: hányinger, fejgörcs, gyomorgörcs, izom-rángások, fejfájás, allergiás-pánikrohamok stb.
Ha már az is komoly szorongással tölti el, ha párja a meghívott vendégek közül mással beszélget, legyen az nő vagy férfi.
Ha olyan jeleket is gyanúsnak talál, amit korábban nem talált annak.
Ha a szokottnál is többet fantáziál az e körüli dolgokról.

Féltékenységgel kapcsolatos kérdések
Mi kell ahhoz, hogy valaki közel sodródjon a féltékenységhez?
Vajon melyek a hűtlenségre hajlamosító tulajdonságok?
Miért csalják meg egymást a férfiak és a nők?
Mit érez a megcsalt férfi, nő?
Mi aggasztja inkább a nőket/férfiakat: az érzelmi vagy a szexuális hűtlenkedés?
Külön választható-e a szexuális és az érzelmi hűtlenkedés?
Igaz-e, hogy a férfiak hajlamosabbak a szexuális hűtlenségre, miközben ragaszkodnak párjukhoz/feleségükhöz?
Genetikus-e vagy tanult viselkedés-minta a féltékenység?
Gyógyítható-e a féltékenység és kell-e gyógyítani egyáltalán?
Milyen káros hatásai, következményei lehetnek a féltékenységnek?
Hány fajta féltékenység létezhet?
Milyen egyéb tulajdonságokat hívhat életre a féltékenység?

A fentiek alapján már könnyen érthető, hogy mikor nem egészséges. Akkor, ha felborul a kölcsönösség. Egy feleség, aki azért dühös, mert férjének más nővel van szexuális kapcsolata, az egészséges féltékenységet él át. Ha ugyanez a nő az ágyban semmibe veszi a kölcsönösségi szempontokat, akkor féltékenysége nem a szeretet megszerzésére irányul, hanem a férje gyötrésére.
A féltékenység egészséges szintje és formája kulturálisan erősen meghatározott, hiszen ahol többnejűség van, ott a példában szereplő nő féltékenysége társadalmi szabályokkal ütközik.

- Milyen gyakori személyiségzavar a féltékenység?
- Nem személyiségzavar, mert nem diagnózis. Kapcsolódik pszichológiai problémákhoz, de nem önálló probléma. Nehéz megítélni gyakoriságát, mert egyrészt kínzó állapot, van, amikor emiatt keresik meg a pszichoterapeutát, másrészt szégyellt is, mert önmagunk értékességének a megkérdőjelezését jelenti. Vannak, akik büszkén állítják, hogy "nem vagyok féltékeny típus". Tehát kínzó és szégyellt állapot a féltékenység, ami akkor válik problémává, amikor valaki úgy gondolja önmagáról, hogy érzései nem felelnek meg a valóságos élet átlagos lehetőségeinek. Például felismeri, hogy féltékenysége csillapíthatatlan, független a másiktól kapott szeretettől. Ekkor problémának tekintheti féltékenységét és elgondolkodhat ennek belső okain. Esetleg pszichoterapeutához fordul, hogy együtt gondolkodjanak el a kérdésről.

- Életkorhoz köthető-e?
- Én inkább azt mondanám, hogy a szenvedélyhez köthető. Tehát, ha valaki 100 évesen szenvedélyesen szeret, akkor az tud féltékeny lenni. Ha valaki 20 évesen képtelen a szenvedélyes szeretetre, akkor nem valószínű, hogy féltékeny lesz. A kisgyerek szenvedélyesen szeret, persze másképpen, mint egy felnőtt. A kisgyereknek nagyon nagy szüksége van biztonságra, oltalomra, gondoskodásra, ami mind a szeretet világába tartozik. Ezért szenvedélyes, ezért féltékeny, amikor az anya másnak juttat a szeretetből. Ezért megterhelő a kistestvér születése, akit "szeretni kell", és rosszaságnak tekintik gyakran a féltékenységet. Ez baj, mert a gyerek féltékenysége nem rosszaság, hanem szeretet. De jó családban a gyerek jó tapasztalatokat szerezhet azzal kapcsolatban, hogy mit kezdjen a féltékenységével, hogyan tud várni, és ugyanakkor örülni annak, amikor sorra kerül. Vagyis saját belső világa szabályozásának fejlődésében segíti a féltékenység, ha megfelelő türelmet kap a családtól, mint külső környezettől.

- Gyakran olvasni a féltékenységről azt, hogy önértékelési zavar, önbizalomhiány áll mögötte. Ezt én nem teljesen írom alá. Ön szerint mennyiben és mivel támasztható ez alá, vagy ha elvetjük, mi fogalmazható meg helyette?
- Egyetértek. A kérdés nem ilyen egyszerű. Alacsony önbecsülés létezik féltékenység nélkül, például valaki úgy vélekedik önmagáról, hogy "nem érdemlek többet", vagyis elfogadja mellőzöttségét, ezért nem küzd a másoknak juttatott megbecsülés megszerzéséért, ezért nem féltékeny. Érett önbecsülés mellett viszont nehéz elképzelni heves, a másikat súlyosan korlátozó féltékenységet, mert nem dühössé válok, ami hozzátartozik a féltékenységhez, hanem inkább megkísérlem "elcsábítani", a szó nem csupán szexuális értelmében. Megpróbálom elnyerni szeretetét és bízhatok annyira önmagamban, hogy ezt kellemesen és spontánul teszem. Az érett önbecsüléshez a lemondás képessége is hozzátartozik, elfogadom, ha ez nem sikerül, mert nem szerethet mindenki, és akkor vagy megváltozok, ha ez lehetséges, vagy keresek mást, ha a változás már önmagam feladását jelentené. Ekkor nincs féltékenység, hanem alkalmazkodás, fejlődés van. Például öregedő nőnek el kell fogadni, hogy húszéves fiatalemberek érdeklődését már nem tudja felkelteni, tehát korban önmagához illőt keres és nem féltékenyen figyeli fiatal férfi kollégáját, amint az másnak udvarol.

- Milyen kóros tulajdonságokkal van kapcsolatban a féltékenység?
- Ha kórosságról beszélünk, akkor nézzük először meg mi a kóros féltékenység? Kóros, ha tartósan több benne a düh, mint a szeretet. Vagyis olyan embert gyűlölök amiatt, mert mást szeret, akit valójában én sem szeretek. Ilyenkor annak a szeretetére vágyom, akit én nem szeretek. Ez ellentmondásos, és ebben az értelemben kóros, hiszen nincsen kiút belőle. A kóros féltékenység vonásának kialakulása az irigységhez kapcsolódik. Míg a féltékenység legalább háromszemélyes helyzethez kötődik, az irigységhez elég kettő. Ilyenkor nem az fáj, hogy másnak ad valaki valamit, amire nekem lenne szükségem, hanem az fáj, hogy nem ad nekem valamit, ami neki van, de megtartja magának. A kisbaba kezdetben csak az anyját érzékeli elsősorban. Amikor hiányzik számára a gondoskodás, akkor azt éli meg, hogy nem kap meg valamit az anyából. Ha ilyenkor dühösen sír, akkor irigy. Ha ezen állapotok elviseléséhez nem kap elegendő segítséget, akkor nem fejlődés lesz biztonságérzéssel, hogy miképpen lehet a várakozást elviselni, hanem kétségbeesés minden olyan helyzetben, amikor nem teljesülnek a gyerek igényei. Később, amikor azt látja a gyerek, hogy anyja másokkal is törődik (testvér, férj, nagyszülők), akkor a korábbi kétségbeesés nem irigységként, hanem féltékenységként fog megjelenni. Ha mindez fennmarad, akkor az ilyen jellegű megterhelő helyzetek heves féltékenységhez, haraghoz fognak vezetni.

- Igaz-e az, hogy a nők monogámabbak, mint a férfiak, vagy nem? Ennek tükrében mely nemhez köthető inkább a féltékenység? Van-e típusa a két nem féltékenységének?
- Itt egy kicsit elkalandoznék, mert a monogámia egy érdekes kérdés. Mi az, hogy monogámia? Szokták emberek magukról azt mondani, hogy "én monogám típus vagyok". Ki nem az? Magyarországon mindenkinek csak egy házastársa lehet, vagyis minden házas ember monogám. Arra gondolok, hogy ez egy jogi fogalom, nem lélektani. A keresztény kultúra előírja a monogámiát, más kultúra nem. Mondhatjuk, hogy egyik kultúrában csak monogámok születnek, a másikban mások? Ez nem valószínű.
Visszatérve a kérdéshez: azt mondhatjuk, hogy a keresztény kultúrában a nők monogámabbak a férfiaknál, mert ezt írja elő a morál. Más kultúrában még monogámabbak a nők, mert akár meg is verhetik, meg is ölhetik őket, ha hűtlenek. Másrészt mit jelent az, hogy mondjuk csak egy nő van az életemben, mert ez volna a monogámia jelentése. Egy feleségem van? Egy kapcsolatom van? Egy nőre gondolok csak? Vagyis nem gondolok más nőre soha. Nem is nézhetek más nőre soha sem utcán, sem filmvásznon? Nem lehetnek álmaim sem nőkkel soha? Szóval nehéz megmondani mi a monogámia. De azt mondhatjuk, hogy monogámia az, ha valaki boldogan tud tartósan párkapcsolatban élni. Fontos itt a boldogság is.
Általában gyakrabban hallani, hogy a férfiak csalják meg a nőket. Ha így nézzük, akkor a nők monogámabbak. De nem tudjuk, hogy hányszor üldözik el a nők a férfiakat. Persze, ezt sosem érzékeljük magunkon, hogy elüldözünk valakit. És itt térnék vissza a féltékenységhez. Aki féltékeny, az dühös a másikra, mert mondjuk másba szerelmes. Nehéz, de fontos kérdés ilyenkor, hogy mit teszek én azért, hogy engem szeressen. Figyelembe tudom-e venni a másik igényeit, hogy mire lenne szüksége, vagy követelem toporzékolva, hogy szeressen.

- Milyen szokatlan megnyilvánulási formát látott betegei között a féltékenységre?
- Nem találkoztam szokatlan formával. A féltékenység mindannyiunk számára ismerős, ugyanakkor egyéni és változatos formában jelentkezik. Ha megértjük a belső folyamatokat, akkor semmi sem különleges, mert belső vívódásokkal, kételyekkel, valamint nehéz élethelyzetekkel és sorsokkal találkozunk.

- Van-e kiút? Milyen terápiás irányok vannak? Mit erősítenek, fejlesztenek, tisztáznak, milyen hangsúlyokat tesznek helyre?
- A féltékenység az esetek többségében magától jön-megy, vagyis előbb utóbb elmúlik, hiszen része az életnek. Más kérdés, amikor tartós, kínzó gyötrelemmé alakul, örömtelenné téve az egész életet. Talán ekkor válik terápiás kérdéssé. Ilyenkor is van kiút, ha a féltékenységet személyes problémának tudjuk tekinteni abban az értelemben, hogy elgondolkodom mi az én részem benne. Míg csak a másik hálátlanságának, rosszaságának, önzésének tekintem, addig nincs kiút, mert a féltékenységet sosem egy ember alakítja ki. Két ember közt zajlik, de valahol jelen van egy harmadik is. Lehetséges, hogy ez a lépés már a pszichoterápia során történik meg, de lehetséges, hogy éppen ez a felismerés visz valakit terápiába. Ez nagyon változó. A pszichoterápia annak tud segíteni, aki változni akar, aki szeretné megérteni féltékenységének belső mozgató erőit, és ezáltal változni tud olyan irányba, amilyen irányba szeretne. Vagyis a pszichoterápia nem tehet senkit sem csábítóvá, szeretni valóvá, de segít rátalálni a féltékenység belső konfliktusaira. Ez lehetővé teszi azt, hogy a kapcsolatok örömtelibbé, kiegyensúlyozottabbá váljanak.

Rajzok: Vörös Ferenc