A feledés betegsége

Neudl Erika riportja

Az idős ember feltette a vizet forrni, majd elkezdte keresni a szemüvegét. Pár pillanat múlva eszébe jutott, hogy elmegy a boltba tejért, de a rövid és megszokott útvonal ellenére sem talált vissza, csak segítséggel, miközben otthon ajtót, kaput nyitva felejtett, és természetesen az üres lábas a feltett vízzel is szenesre égett. Hogy a szemüvegről ne is beszéljünk…


A hétköznapok feledékenysége

Bár valószínűleg sok betegség ró komoly terheket a családra, családtagokra, az Alzheimer típusú szellemi leépülés is igen megviseli a családot, családtagokat. A kór, bár fokozatos, igen hamar eljuthat abba a stádiumba, hogy a szűken vett napi tennivalókat sem lehet elvárni az Alzheimerestől. Ebben a betegségben a rövid távú memóriai sérül, tehát egy szobában ismertetett hét lépcsős útvonalat közölnek a beteggel, pl.: az ajtó előtt, az ablak párkányon, az asztal alatt stb. sorrendben elhelyezett tárgyak megkeresése a feladat. Az óvodások számára sem nehéz feladatsort a beteg nem képes megismételni. Aki nem gondol bele, az nem is sejti, hogy a memóriánk, s az, hogy minden pillanatban tanulnunk és megjegyeznünk kell valamit…nos, ennek az elvesztése egész egyszerűen lehetetlenné teszi a hétköznapi működésünket.

A feledés betegsége messze nem csak kellemetlen, hanem veszélyhelyzeteket is teremt, a nyitva hagyott vízzel és az el nem oltott tűzzel még csak a bajok egy része jellemezhető…

Más veszélyforrás az, amikor az egyik budapesti lakásban hagyott idős férfibeteg kulccsal a nyakában sötét bőrű, hangoskodó, rámenős csalókkal találkozott, akik felfigyeltek szétszórtan lézengő hetvenéves betegre, és őt könnyű prédának tekinteték. Csak a szomszéd éberségének köszönhetően nem jutottak be a lakásba, aki – hál’istennek - ragaszkodott ahhoz, hogy a háziakat felhívják előtte…Az egyetemen tanító házaspár ijedten rohant haza munkahelyéről a hírre.

Családi kassza 1.

Semmilyen betegséget, így az Alzheimer kórt sem hívja életre és várja az ember, de sajnos váratlanságában és csapásában egy következő dramatikus fordulat, hogy egy embernek a családból otthon kell maradnia a szinte magatehetetlen emberrel. Bár látszatra, vagy a felszínes szemlélő szerint nem tehetetlen a feledékenység betegségébe zuhant, többnyire idős ember, mégis komoly és rendszeres odafigyelésre szorul, gondozást, állandó felügyeletet kíván a helyzet. Sokszor, mint egy gyerek. Állapotuk azonban sajnos azt a szintet is elérheti, hogy már beszélni sem tudnak egy idő után. Ebben a stádiumban él a középkorú, Klára férjével, és édesanyjával, akit gondoznak, s aki már nem képes arra, hogy kommunikáljon, és ritkán az is előfőrdul, hogy meg kell etetni. – meséli Dr. Füzi József családorvos. Az ő körzetében jelenleg csak egy ilyen típusú megbetegedés tudható.

Családi kassza 2.

További dráma, hogy már a családtagjait sem megismerő beteg gyógyszerei komoly havi tételt – s valljuk meg igen komoly összeget - tehetnek ki. Ezek a részint támogatott, részint azonban nem támogatott gyógyszerek elérik, sőt jócskán meghaladhatják a havi tízezer forintot is. A gyógyszerek neve nem írható le, de konkrét összegek a 2770 forinttól a 10 000 forinton át, a 22 170 forintig terjednek, amelyek növelik az agyi vérellátást, és késleltetik a regressziós folyamatot, azaz az agy működésének hanyatlását. – mondja Nemesné Zsuzsa gyógyszertáros. Ha a nyugdíjas egyedül él vagy – sajnos mindegyikünk ismer ilyen idős párokat – ketten is alig tudják tengetni életüket a létminimumból, nyugdíjukból, kérdés, hogy hogyan, miből, minek árán vagy minek a rovására gazdálkodják ki a családi számvetésből a sokaknak horribilis összeget.

Amennyiben - vegyünk példának egy középkorú tanárnőt, H. Rozikát – egy aktív dolgozó, de nem túl fényes anyagi körülmények között élő nőt. Abban az időben, amikor szembesült édesanyja betegségével, szóba sem jöhetett, hogy otthon maradjon, hiszen akkor a saját családja – két nagy fia van, akik még tanulnak – halt volna éhen. Mindkettőjüknek, férjének és neki is dolgoznia, sőt tanítványokat kell vállalnia, hogy megéljenek. Így viszont, hogy Rozikának el kellett járnia dolgozni, édesanyja ellátásáért kellene annyit fizetnie, hogy majdnem rámenne a havi bére. A betegség nagy próbatétel elé állította a családot, miközben keresték a megoldást, és végül egy olyan családnál helyezték el napközben, ahol cserében a tanárnő korrepetálással „fizetett” édesanyja gondozásáért.

Gyakorlati tanácsok a minden napokhoz

Sokat segíthet az Alzheimeres betegen, ha megtervezi a napjait, mert a rendszeresség átsegítheti a feledékenységből adódó gondokon. Napi, heti tervét célszerű leírnia egy papírra, amelyet jól látható helyre kell helyezni. Minden napi és heti programnak legyenek állandó visszatérő momentumai, a rutin a legnagyobb segítőtárs. Célszerű úgy beállítani, hogy ragaszkodjon korábbi szokásaihoz, például mindig ugyanoda tegye le a lakáskulcsot, könnyebben meg fogja találni. Jó módszernek tűnik az is, hogy készítsen a szekrénye tartalmáról leltárt és azt kívülről ragassza szekrényére, ami segítheti a tárgyak közti közvetlen eligazodásban. Hozzátartozó segítségével válogassa át a ruhatárát, dobja ki, amit nem használ, hogy könnyebben megtalálja, amit keres. Célszerűnek tűnik egy olyan személynek lakáskulcs-másolatot adni, akiben megbízik a család, hogy időnként körülnézzen, nem maradt-e égve a villany, a tűzhely, nem maradt-e a vasaló bedugva, és hogy kidobja a megromlott ételt.

Ez a betegség sok meglepetést tartogat még az orvostudomány számára, nincsenek igazán jó gyógyszerek, de komoly odafigyeléssel enyhíthetőek a tünetek és kialakítható egy olyan egyensúly, amivel tengethetőek a hétköznapok.

Melyek az Alzheimer kortünetei:

• Rövid távú emlékezet zavara (pl. a beteg nem tudja az új telefonszámot néhány perc múlva megismételni.)
• Hosszú távú emlékezet zavara (nem emlékszik, régóta ismert személyes dolgokra, akár születési helyére vagy foglalkozására sem)
• térben és időben rosszul tájékozódik, ismerős helyeken is eltéved, nem talál vissza
• nehézségei támadnak a beszédben, nem emlékszik szavakra, vagy nem érti meg az egyszerű szavak értelmét
• elveszíti az izmai felett a kontrollt, s emiatt a napi rutinmozdulatok elvégzése nehézkessé, ügyetlenné válik, pl. nem tudja begombolni az ingét, felhúzni a cipzárt
• önállósága, önellátása romlik
• egészséges érzékszervei ellenére a tárgyak felismerése, azonosítása hibássá válik
• az elvont (absztrakt) gondolkodás zavar lép fel
• az ítélőképesség romlik, a döntési helyzetek gyakran kudarcossá válnak
• a hangulati élet megváltozik: a beteg kedélytelenné, visszahúzódóvá, zavarttá válik, alkalmanként ingerlékennyé, erőszakossá.
• Kezdeményezőképessége csökken
• Étvágya romlik, fogyni kezd
• Alvása felszínessé, kevéssé pihentetővé válik, éjjel felébred, járkál
• Személyes higiéniáját elhanyagolja
• Enyhe képzelődések, téveszmék, túlértékelések is felléphetnek

Az Alzheimer betegség egy előrehaladó rendellenesség, amely lassan károsítja az agy egyes idegsejtjeit. Az Alzheimer kórban szenvedő betegek agyában jellegzetes mikroszkópos elváltozások, úgynevezett plakkok és kötegek alakulnak ki, amelyek akkor keletkeznek, amikor az agysejtek elhalnak. 1907-ben írta le először Alois Alzheimer német professzor a korai elbutulás kórképét. Más néven demenciának, elbutulásnak nevezi. A demencia szellemi hanyatlást jelent. E betegség nem tévesztendő össze az időskori feledékenységgel, amelynek különbségeit orvos állapíthatja meg a körzeti ideggondozóban.

Milyen gyakori betegség?

Mindannyiunkban félelmet és aggódást válthat ki a betegség, ezért érdekel megbetegedésünk esélye…
Bármennyire is sokféle oka lehet a memória, a hangulat, napi aktivitás, a személyiség megváltozásának, úgy tűnik, az idős emberek között az Alzheimer kór a leggyakoribb ok. Minden tizedik 65 év feletti és minden második 85 év felettiembernél előfordulhat. Nők között kétszer háromszor gyakoribb, mint a férfiak körében. Úgy tűnik, azoknál a személyeknél is nagyon nagy az előfordulás kockázata, ahol az elsőfokú rokonnak Alzheimer betegsége van vagy volt. Elsősorban idős korban, 65. év felett kezdődik, ha ez előtt lép fel, korai, ha ez után, késői Alzheimer kórnak hívják. Okát pontosan nem tudják, de örökletes és agyi anyagcsere betegségekkel hozzák kapcsolatba.